Köszönöm Nellinek a lehetőséget, hogy bemutatkozhatok nektek!
Velencei Rita vagyok, romantikus zsánerben négy könyvem jelent meg eddig. Pat Conroy gondolatait magamra is igaznak érzem: „Azért írok, hogy megmagyarázzam magamnak az életem. Csak észrevettem, hogy mikor ezt teszem, mások is megértik a sajátjukat.”
Hiszem, hogy a női olvasóknak érzelmeket kell adni a könyvekben, és hogy a megfelelő időben a megfelelő olvasnivaló lelki gyógyírként is szolgálhat: a szórakoztatás mellett képes lehet vigasztalni, kikapcsolni vagy megoldási lehetőségeket mutatni.
A Kávé és krémes című regényem a társkeresés keserédes kalandjáról szól, sok humorral. Szeretem a kosztümös történeteket is: a Gwendolyn és a Camelia az 1800-as évek Angliájában játszódó romantikus regények, amelyekben egy csipetnyi rejtély, egy kis nyomozás és nem várt, izgalmas fejlemények várnak az olvasóra. A Levendulaméz címet viselő novelláskötetem történetei részben párkapcsolati, részben tipikusan 21. századi élethelyzeteket dolgoznak fel hangulatképek formájában.
Ízelítőül a Kávé és krémesből hoztam egy rövid részletet, melyben belepillanthatunk az Igazi után vágyódó hősnőnk, Annamari életébe:
Nyakunkon az iskolakezdés, indulnak az őszi nyelvtanfolyamok. Főnökasszonyunk pontban nyolc órakor belibegett kis piros kosztümjében, és előadta az elképzeléseit.
– Nálunk legyen a legtöbbféle nyelv, a legtöbb anyanyelvi tanár és a legszuperebb tantermek! A B.Ábel Nyelviskola híres a minőségéről. Ezt persze a konkurencia is tudja, de a legfőbb, hogy a hallgatóink is tisztában legyenek vele! – szögezte le, és tűzvörösre festett karmaival egyenesen rám mutatott. – Megrendelted már a hirdetéseket, Annamari?
– Épp dolgozom rajtuk – válaszoltam, és óvatosan félrecsúsztattam a horoszkópnál nyitva hagyott hírlapomat.
– Helyes… Majd szeretném látni – hagyta jóvá, sarkon fordult, és kitipegett tíz centis tűsarkain, csak egy átható parfümfelhő maradt utána, ami nyomokban Terka néni hajdani Krasznaja Moszkva kölnijére emlékeztetett.
Verával kissé értetlenül néztünk egymásra. Még túlságosan reggel volt ahhoz, hogy felvegyük ezt a szédítő fordulatszámot. Már éppen folytatni akartam a horoszkóp böngészését, amikor Zsuzsa visszatért, egy csésze gőzölgő kávét kavargatva.
– Ja igen, azt akartam ezzel mondani, hogy van egy finn hölgy, a volt sógornőm szomszédja, akinek megígértem, hogy kap egy csoportot, de csak csütörtökön és pénteken ér rá, hattól nyolcig. A finn egy nagyon egzotikus nyelv, vinnék, mint a cukrot! Szandra, az unokahúgom most jött haza Korfuról, perfekt görögből, és még nincs állása. – Belekortyolt feketéjébe, amit rendszerint méregerősre főzet Verával. – Hm… most pont jó benne a cukormennyiség, Vera! Hirdessünk meg egy kezdő görög tanfolyamot! – folytatta felém biccentve. – Hajnikám új barátja pedig oktatási szoftvereket forgalmaz, veszünk tőle néhány újdonságot.
Nos, a lobbiérdekek nálunk is erőteljesen befolyásolják az üzletpolitikát…
A napom további része azzal telt, hogy a főnökasszony igényei szerint állítsam össze a félév órarendjét. Finn tanfolyam mindig csütörtök-péntek este?! Ki a bánatos pitypang fog erre jelentkezni? Már előre láttam magam előtt: Zsuzsa naponta fog ostromolni azzal, hogy mikor jön végre össze a kellő számú, mindenre elszánt jelentkező. Brrr!
Mit is ír a horoszkópom?
Az Ikrek ma új kihívásokkal találkozik a munkahelyén. Legyen nagyon körültekintő! Szerelmi életében egy új románc lehet kibontakozóban.
Új szerelem? Ez már jól hangzik. Bár én a régivel is teljesen meg lennék elégedve.
Amikor még Tibi ébresztett reggelente, édesebb volt a cappuccino, és szebben csicseregtek a madarak. Ritkábban esett az eső, a napsütéses órák száma már-már a trópusi éghajlatot idézte, elenyésző volt a légszennyezettség a városban, és még a jegyellenőrök is szélesen mosolyogtak az emberre. Röviden szólva: a világ egy sokkal boldogabb hely volt.
– Leugrom a boltba. Hozzak neked is valamit? – Vera hangja térített magamhoz a bambulásból.
– Ó igen, egy-két krémest hozhatnál.
A krémes a gyengém. Akár kettőt is képes vagyok egy ültő helyemben befalni belőle (akut szívfájdalom esetén akár két és felet is). Nekem aztán édesmindegy, hogy sima hagyományos, holland, francia, mézes vagy éppen bocikrémes – én mindet imádom. Kár, hogy ez egyáltalán nem látszik meg rajtam. Százhetvenhárom centi magas vagyok, és csak ötvenhét kiló. Ezen semmiféle hízókúra nem tudott még segíteni.
Az Ikrek ma ne vegye félvállról a kötelességeit, mert könnyen megütheti a bokáját. Figyeljen oda partnerére is, nehogy úgy érezze, hogy elhanyagolják!
Az összes kéznél levő újság horoszkópját át szoktam böngészni reggelente.
Az Ikrek ma érdekes ismeretséget köthet.
Csak azt tudnám, hogyan figyeljek jobban a partneremre, ha nem létezik, és hol bontakozik már az a bizonyos románc. Remélem, nem Luigira céloznak…
Luigi az olasz óraadónk. Az utóbbi hetekben az a gyanúm, hogy flörtöl velem: úgy kerülget, mint macska a forró kását. Egy Csányi Sándor-külsejű (a színészre gondolok), vérmes itáliaitól ez talán nem is olyan meglepő. Pár napja egy doboz olasz bonbonnal ajándékozott meg, és az volt az érzésem, hogy ezért cserébe valamit vár tőlem…
A folytatásba beleolvashattok a honlapomon: www.velenceirita.hu, ahol feliratkozásotokért cserébe elolvashatjátok a Gwendolyn című kisregény első felét is: ez az én ajándékom.
Megtaláltok a Facebookon is:
– https://www.facebook.com/VelenceiRita/
– Velencei Rita kávéháza – könyvek, szerelmek, történetek: https://www.facebook.com/groups/1704657172983117/
*****
Ha szeretitek a romantikus krimiket, nézzetek szét az oldalon: www.corneliecg.hu és iratkozzatok fel a hírlevelemre, hogy értesülhessetek a friss hírekről.