Leírás
Lily Pontier álmosan nyújtózott az ágyában. Miután kinyomta a telefon ébresztőjét, nem ugrott fel azonnal, szeretett lassan visszatérni a valóságos világba. Még akkor sem sietett ezzel, ha olyan fontos beszélgetés várt rá, mint amit erre a napra tervezett. Időpontot fog kérni a cégtulajdonos titkárnőjétől, hogy főnöke elé tárja a botrányos felfedezését.
Lassan készülődött. Iszogatta a teáját, üresen, ahogy szokta. A forró bögre kellemesen melegítette a kezét. Az ujjait szorosan rákulcsolva az ablakhoz indult, hogy meggyőződjön a kint uralkodó időjárásról. Csak bólintott, amikor beigazolódni látszott, amit az időjósok ígértek, teljes erőből szakadt a hó. Voltak bohókás pulóverei pontosan ilyen alkalmakra, de a munkahelyén ezeket nem viselhette, a cég másféle öltözéket tolerált csak. Bármennyire is kedvelte a színes ruhákat, a karján csilingelő karkötő-kiegészítőkkel, az irodában csak a számára unalmas, fekete-fehér kombináció volt elfogadott. Mintha a táblázatok megsértődnének, ha mondjuk, türkizkék blúzban feszítene – gondolta, miközben felhúzta a testszínű harisnyáját. Barna haját szoros kontyba tekerte, és csatokkal úgy rögzítette, hogy még a hamarosan fejére kerülő sapka sem tud majd kárt tenni a frizurájában. Egy ideig nézegette magát a fürdőszoba tükrében, majd felkapott egy sötétkék szemceruzát, hogy legalább a barna szeme köré rajzolt vonallal jelezze, léteznek még a színek. A mások által szépnek tartott arca azonnal életre kelt, sokat javítva a közérzetén.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.